Más is történt tavaly az észak-rajna-vesztfáliai Düsseldorfban azon túl, hogy otthont adott a szupergagyi Eurovíziós dalversenynek. A Ruhr-vidék közeli német iparvárosban ugyanis Lee Bass (micsoda név!) és Carmen Brown (ez is ott van) megalakította a misztikus Gato Preto (Fekete Macska) projektet, amely Európánál jóval távolabbra kacsingat.
Mindketten szüleiktől és tinédzserkorukból hurcolják magukkal az afrikai zene és a portugál befolyású tánczenék iránti szenvedélyüket (Lee apja például menő funk és high life dj volt), amelyet most bitekbe és beatekbe öntenek. A sound kellően masszív, nem állunk távol a valóságtól, ha az utóbbi idők egyik legeredetibb hangzású és legizgalmasabb duóját látjuk bennük, ráadásul a végeredmény minden esetben iszonyú bassline-funky: táncolható, de kellően gyomorba vágó is. Itt egy kis ízelítő a live feelingből, amit ma már élő dobosokkal is feldobnak. Az előzőekben tárgyalt Schlachthofbronx után ismét irigykedve állapíthatjuk meg, hogy a németek járnak a legelőbbre a global bass-ben a kontinensen. Most pedig az ajándékok.
Gato Pretóék januárban két EP-t is piacra dobtak az olasz Riot Riot-nál, így illő volt egy jó kis mixtape-et készíteni hozzájuk, itt csekk:
Az első, Tschukudu EP-n komoly remixgárda állt össze a francia haver Flore-tól a Hanuman Tribe-on át a prosztóbrék remixet készítő, orosz Access Denied-ig. Ezen a pakkon grúvoké a főszerep.
Az ehhez passzintott free EP pedig a lassabb, moombahton és dubstep/bass zenékre izgulóknak kincs, pár kattintás, és már húzható is a vinyóra.
Végül egy kuriózum: a N.O.H.A. számára (minden bizonnyal a VOLT fesztivált is megjárt cseh banda Balkan Hotstepjére találták ki a played to death kategóriát) készített, napokban megjelent remixük érzékkel csúszik be a cheese, a balkán és a tropical metszetébe, de egész hallgatható.
új kommentek