És még mindig Kanada: kedvenc ottani jövőriddim-kovácsunk, a montreali Poirier naná, hogy kedvenc időszaka, a karneváli szezon küszöbén jelentette meg új turbó-karibi cuccát a Mixpak kiadónál.

És még mindig Kanada: kedvenc ottani jövőriddim-kovácsunk, a montreali Poirier naná, hogy kedvenc időszaka, a karneváli szezon küszöbén jelentette meg új turbó-karibi cuccát a Mixpak kiadónál.

A francia Get Flavor tutira 2012-ben a folyamatos figyelemre érdemes labelek között lesz. 2011 egyik legizmosabb darabja volt az általunk is a halálba dicsért chillei Daniel Klause-féle Rootz EP, amely végleg a felső ligába röpítette a house, és global bass megreformálásán ügyködő franciákat. Kezd kialakulni a kiadó védjegye: köpülő ritmikájú, cseppet sem szokványos, kizökkent house, némi oldschool flava, funky beütés, hatalmas bass sound, kiváló vokálok franciásan darabolva, pici karibi hangulat.
Idei első dobásuk a torontói Meatitől jön, akit odaát az év egyik nagy reménységének tartanak. Egy torontói blog konkrétan lepetézett az egyik első saját trekk, a Carmen hallatán. Tényleg érdekes, hogy a húsos álnév mögé rejtőző Todd Douglas mindenből a legjobbat használja, mint a jó séfek: egyszerre szemezgeti ki a Hackman vagy Kingdom féle angolszász bassmusic és a francia (hát persze, hogy a French Fries-ra utalunk itt) futuro-bass-house legjobb pillanatait. Hogy miből is tevődik össze a Meati hangzás, azt jól kirajzolja az AO-AO-nak tavaly év végén összedobott mix is.
Kezdjük az évet egy remek ingyenes háromszámos EP-vel, egyben ismerjük be, hogy a lengyel tesók jól belehúztak így az év elején, hogy egyből egy, mondjuk így, amerikai stílusú gettóbangerrel ugorjanak ki a rajtvonalról.
A Hush Hush Pony egy friss trió Wrocław-ból, akik most belenyúltak a funky businessbe: friss trekkjük nemcsak a szó "uk-funky" értelmében funky-s, de az oldschool hangminták használata, az 80's electrofunk beütés is iszonyú "fankivá" teszi. Ehhez jön még a divatos garage hangulat, és a Moveltraxx-nál kötelező juke hatás is, jó adag r'n'b-s érzéssel. Nem épp a legmélyebb bassmusic bulikba való vidámkodást kapunk tehát a Baboo-val - apropó, egy kis basszust még elviselt volna a sound -, amely jó kis bemelegítő nóta lehet, ha fel akarjuk húzni a tempót.
Egy fokkal fifikásabb a Brane remix, itt is marad a darabolt funky vokál, de a ritmust szellős kiállásokkal szaggatják meg. Nagyon ajánlott! Jön még egy kicsit álmoskásra sikerült Spox house remix, itt is kapunk jócskán oldschool szintihangokat, de ez a tempó nekünk már túl öreges.
Zakee - aki Zakee Kuduro néven pörgött pár éve - olyan szenegáli gyökerű philadelphiai srác, aki szerelmes az afrikai popzenébe. Idei albuma már jóval inkább az indie, a pop, a rock motívumaival vegyítette az afro hatásokat, hogy két klipet is felküldjön az MTV-régióiba.

Eddig alaposan elkerülte a figyelmünket a francia Soukouch Ethnik kiadó, rádióműsor, buliszéria, amely a legkorszerűbb bassmusic soundot ötvözi az etnikus hangzásokkal, és a friss tánczenei ritmikákkal (mint a juke pl.), de kapnak egy lökést az oldschoolból is, van itt a régi electro és house mellett bmore is.
Ez az idei utolsó moombahton-szüretünk, úgyhogy hatalmasat kell szólnia, ezért most mellőzzük a finomkodást (arra ott az, ööö, emocionális moombahton): ordas nagy bangerek petárdagyár-robbanás erejű arzenálja következik, benne egy válogatással, ami - szerintünk - új löketet adott a műfajnak, és pár magyar holmival.

A Buenos Aires-i székhelyű Sub Klub dj/vj brigád netlabele tizedik kiadványaként egy combos válogatást rakott össze a hozzájuk kötődő és külsős előadók számaiból - friss tropical bass mutációk egy pakkban a világ tíz országából, ingyen.

A Mad Decent új fiók labelt indított decemberben Jeffree’s néven, Diplo kinyilatkoztatása szerint a "legprogresszívabb, legmélyebben underground innovatív tánczenék" számára, amit nem egészen értünk, elvégre az anyakiadó is mintha ugyanerre fókuszálna. Na mindegy, a lényeg, hogy valóban klassz cuccok várhatók; a kanadai Expandable Youth után a sort a az egyik legkedvencebb producerünk, Douster folytatja.

Oké, nálunk mindig nyár van, de ez nem jelenti azt, hogy ne kapna el bennünket néha a merengős, befelé nézős (csak azért sem télies) hangulat: ezt most kedvenc mexikói future bass producerünk, Lao hamarosan megjelenő új EP-je hozza ki belőlünk. Bónusz figyelem elterelés: fehérneműben vonagló csajok...

Abban tutira egyetértünk, hogy régen fordult már télbe az ősz ilyen hirtelenül ocsmány módon, mint most. Szerencsére Globáltánczene-földén mindig nyár van, és érkezik is a szmogszürke borongás elleni hathatós ellenszer a Man Recordings legutóbbi három klipje formájában.

új kommentek